|
Szabó Magda: Abigél
 Szabó Magda úgy kezelte a műveit, mint édes gyermekeit: regisztrálta fogantatásuk pillanatát, első szívdobbanásukat, és születésüktől fogva haláláig gondjukat viselte, egyengette útjukat a világban. Ha csak tehette, személyesen felügyelt mindent, ami velük és körülöttük történt. Külföldi fordításukat-kiadásukat igyekezett a legavatottabb kezekre bízni; ott volt a színházi próbákon, a rádióstúdiókban, a filmforgatásokon; sokoldalú tehetséggel, szakértelemmel rendelkezett, szerette a sikert, és szeretett megdolgozni érte.
Az Abigél, ez a második világháború idején játszódó, önéletrajzi ihletésű nevelődési regény Szabó Magda egyik legnépszerűbb műve. A fővárosból érkező tizenöt éves, félárva Gina, azaz Vitay Georgina kezdeti megpróbáltatásai, majd szinte testvéri társakra találása egy vidéki város puritán, kálvinista leánynevelő intézetének rideg falai közt, s a titokzatos Abigélben megtestesülő emberség helytállása a háború viharában, jól ismert történet, hiszen első megjelenése, 1970 óta immár nemzedékeknek vált olvasmányélményévé.
Szabó Magda nem sokkal a regény megszületése után dolgozni kezdett a filmes adaptáción. „Én most nyakig vagyok az Abigél tévéforgatókönyvében”- újságolta egy 1971 szeptemberében kelt levelében. Az írói hagyatékban fellelt kész filmforgatókönyv, amelyet technikai utasítások nélkül, illusztrált irodalmi forgatókönyvként adunk közre, 1976-77-es keltezésű. A Zsurzs Éva rendezte, remek színészi alakításokat őrző, ma már ugyancsak klasszikus négyrészes tévéfilmsorozat 1978-ban készült el.
A forgatókönyv jelenetezése, dialógusai feszesebb, dramatizáltabb formába sűrítik a regényt: semmi nem vész el, csak átalakul. A film is meglehetősen pontosan követi a forgatókönyvet, bár egy-egy epizód kimaradt, néhány mondat más szereplőtől hangzik el, Hajdú tanár úr a filmben tanárnő, olykor változik a szórend - ezek azonban jelentéktelen eltérések. A regény, a forgatókönyv és a film szelleme ugyanaz: Szabó Magda szelleme.
|
