Kelecsényi László: Csáth és a homokember

(2009, Noran Libro Kiadó, Irodalomtudomány)

Ez a könyv nem irodalomtörténeti szakmunka.
Ez a könyv nem mutatja be Csáthot, mint remek esszéistát, kiváló hírlapírót és zenei szakírót.
Ugyancsak nem foglalkozik, még érintőlegesen sem Csáth más műfajokba (képzőművészet, zene) tett termékeny kirándulásaival.
Akkor hát micsoda?
Sem több, sem kevesebb, mint egy kísérlet, hogy Csáth Gézát, az élvező és szenvedő magánlényt bemutassa. A rendszerváltás után ugyan újra napvilágot láttak szinte összes művei, naplói, feljegyzései (bár még lappanghatnak kiadatlan szövegek), írtak is róla szép számmal tudományos vagy esszéisztikus dolgozatokat, ám személyiségének épp azon oldala maradt árnyékban, amely tragikusan példázza egy univerzális tehetségű zseniális ember szomorú sorsát.
Nők és drog. Lányok, asszonyok, mámorok. Ópium, pantopon, morfium. Házasság és gyermek, gyilkosság és öngyilkosság. Katasztrófa - felemelkedés nélkül.
Valóban így lenne? Nincs mentség a számára?
Nem ítélkezünk. Döntse el az Olvasó, részesülhet-e Csáth Géza, született Brenner József az utókor kegyelmében.

Karinthy Frigyes: Hölgyeim és Uraim! (Humoreszkek)

(2009, Kossuth Kiadó, Mojzer Kiadó; irodalom; hangoskönyv, 2CD)

Karinthy Frigyes irodalmunknak talán leghíresebb, legnépszerűbb alakja. A legtöbbet olvasott íróink egyike, a legtöbbször idézett és emlegetett humorista. De még inkább filozófus, aki regényekben, novellákban és nem utolsó sorban mulatságos humoreszkekben fejezte ki nézeteit és életfelfogását.

Alábbi gondolatai a hangoskönyvön megszólaló 31 humoreszk mottójául is szolgálhatnak: "Lehet-e barátság féri és nő között, és ha igen, miért nem?"; "A humorban nem ismerek térfát!"

Deary, Terry: A királynő hírnöke - A Tudor-ház krónikája

(2008, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó)

I. Erzsébet, Anglia királynője haldoklik. A Marsden család birtokára titokzatos idegen érkezik, miközben holttestet találnak a közeli bournmoori erdőben. George bácsit az események egy másik uralkodó halálát követő trónviszályra emlékeztetik, amelyet vér és kegyetlenkedés kísért. III. Richárd hatalomra jutásának és bukásának története sok tanulsággal szolgál az ifjú Will számára, aki a cserfes szolgálólány, Meg segítségével nyomozásba kezd a bournmoori gyilkos után...

Szilágyi István: Bolygó tüzek

(2009, Magvető; elbeszélés, novella, kisregény)

Szilágyi István novellái sokszínűségükkel lepik meg az olvasót. Némelyikük belakható-belátható mikrovilágot tár elénk – például Jajdont, a Kő hull apadó kútba című nagyregényéből is ismert kisvárost tereivel, vendéglőjével, anekdotikus figuráival. Egy torzulásaival és fenyegetéseivel együtt is élhető világot. Más történeteit az otthontalanság uralja: sorsuk elől menekülő hősöket kísérünk falvakat elborító al-dunai víztározóhoz, ahol "félbemaradt teremtés peremén döglött kagyló a táj". Vagy a Messzi-folyó kísérteties vidékére, a vegyi üzemhez, mely egyik napról a másikra "hurbolja le", pusztítja a természetet maga körül. Másutt a régmúlt ködébe tévedt, célját feledett haddal vonulunk a pusztaságban; egyebütt pedig balladás korok mesterembereivel bolyongunk a titokzatos Szármány-hegység rengetegében. És az olvasó történetről történetre új és újabb nyelvi terrénumokat jár be, a vaskosságaival együtt is meghitt szlengtől a bölcseleti irónián és az abszurdba bicsakló párbeszédeken át a későbbi írások archaikus-mitikus nyelvi univerzumáig jutva. Szilágyi István novellái és elbeszélései kevésbé ismertek nagyregényeihez képest: elszórtan, folyóiratokban, illetve néhány, ma már alig hozzáférhető kötetben jelentek meg. A több mint négy évtizednyi termésből a ritkán publikáló szerző tizenegy darabot rostált-sorjázott e kötetbe, melynek megjelenése irodalmi életünk jeles eseménye.

Roald Dahl: Karcsi és a csokoládégyár

(2005, Animus Kiadó; ifjúsági irodalom)

A híres-neves csokoládégyárost, Vonka Vilmos urat, évek óta senki nem látta. Munkások sem járnak a gyárába, s mégis: csokoládé csodáinak változatlanul nincsen párja. Vonka úr egy szép napon kihirdeti: azok a szerencsések, akik valamelyik csokija mellett megtalálják a meghívót, bebocsátást nyernek üzemébe, mégpedig az ő személyes kalauzolásával! Karcsi csupán évente egyszer, a születésnapján kap egy tábla csokoládét, mégis bekerül az öt irigyelt gyerek közé, akikre elképzelhetetlen élmények és kalandok várnak.

Krúdy Gyula: Szigeti séták

(2004, Holnap Kiadó)

A szerző több mint egy évtizedig lakott a Margitszigeten. Az 1920-as években számos írásában örökítette meg a sziget múltját és jelenét. Portrékat rajzolt a valaha itt élőkről, Szent Margittól Arany Jánosig. Megtudhatjuk, milyen volt az élet egykor az árnyas fák alatt, amikor még omnibusz járt ki a szigetre, amikor a gavallérok titkon párbajt vívtak egy-egy hölgy miatt, amikor minden évben pünkösdi királynőt választottak a tavasszal idesereglő ifjú lányok közül. Krúdynak a Margitszigetről szóló írásai még soha nem jelentek meg kötetbe sorolva. A Szigeti séták olyan írásokat is tartalmaz, amelyekről a bibliográfia sem tud, illetve szerepel benne egy igazi irodalmi csemege, egy kéziratból közölt Krúdy – szöveg, amely még soha nem látott nyomdafestéket.